A Pro-M Zrt. története
A Pro-M Zrt. 2005 óta látja el a magyar készenléti kommunikáció egyik legfontosabb feladatát, amely a biztonságos működés meghatározó pillére. Az elmúlt két évtizedben a projektcégből stratégiai jelentőségű állami szereplővé vált, miközben folyamatos technológiai és szervezeti fejlődésen ment keresztül. Az alábbi idővonal mérföldkövei szemléltetik a Társaság történetének legfontosabb állomásait.
2025 — Hálózatkonszolidáció-portfólióbővülés
A Pro-M Zrt. kizárólagos állami hírközlési szolgáltatóvá vált. Átvette a NISZ Zrt. több hírközlési hálózatát, továbbá a megszűnt KIFÜ kiemelt közfeladatainak jelentős részét. Ugyanebben az évben beolvadt a Pro-M-be az MVM NET Zrt., amellyel a cég szolgáltatási portfóliója jelentősen kibővült. Ez az év jelentette a nagy fordulatot: a projektcégtől induló kis létszámú vállalat két évtized alatt meghatározó állami infokommunikációs szolgáltatóvá nőtte ki magát: mind mérlegfőösszegében, feladataiban, ügyfélszámában és munkavállalói létszámában közel tízszeresére nőtt a 2015-2025 közötti időszakban. 2025 végén a Pro-M Zrt. megvásárolta a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.-t, így a társaság tulajdonába került az országos műsorszóró infrastruktúra is – amellyel teljessé vált a kormányzati célú hírközlési hálózatok konszolidációja.>>>
2024 — Feladatátvétel – elindul a hálózatkonszolidáció
A Pro-M Zrt. előkészítette a KIFÜ, az NIIF, a Sulinet és a HBONE hálózatok integrációját a Digitális Magyarország Ügynökség irányításával. Ez a lépés az állami hálózatok konszolidációjának első fázisát jelentette, és megalapozta a vállalat jövőbeli szerepét. Ez az év az előkészítésről szólt: a háttérben zajló szervezeti és technológiai munkák megágyaztak a teljes átalakulásnak. >>>
2023 — Szélessávú nyitás és nemzetközi figyelem
A Pro-M Zrt. felvásárolta a DIGI mobilhálózatát, közel 2 500 bázisállomással, rádióhálózati eszközökkel és az 1800 MHz-es frekvenciatartományhoz kapcsolódó jogosultságokkal. Ez évekkel lerövidítette a PPDR-hálózat fejlesztését. A cég biztosította Ferenc pápa budapesti látogatásának infokommunikációját, valamint az Atlétikai Világbajnokság teljes hálózati hátterét, a mobil bázisállomásoktól a vészhelyzeti rendszerekig. Ez az év egyszerre jelentett technológiai előrelépést és nemzetközi figyelmet a Pro-M számára. >>>
2021–2022 — Hálózati előkészületek
A járvány után a Pro-M Zrt. újratervezte a szélessávú hálózati fejlesztéseket, és megkezdte a következő nagy fejlesztési ciklus előkészítését Ez az időszak a jövőépítésről szólt: a vállalat hosszú távon megerősítette az országos infokommunikációs kapacitását. A szélessáv előkészítése mellett a stratégiai tervezés új alapokra került. >>>
2018–2020 — Stratégiai bővülés, válsághelyzetek kezelése
A Pro-M Zrt. új nagyszabású projektekbe kapcsolódott be, köztük a Paksi Atomerőmű és a Paks II. fejlesztéseibe, valamint a COVID–19 időszakában is biztosította a zavartalan működést. Közben közel 250 szervezettel bővítette felhasználói körét az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kijelölése alapján. A válsághelyzetekben mutatott reziliencia mellett ebben az időszakban az ügyfélelégedettség 90%-ra emelkedett, és a szolgáltatási kör stratégiailag bővült. >>>
2017 — Médiafigyelem
A Pro-M Zrt. biztosította a FINA világbajnokság infokommunikációs hátterét, hozzájárulva a sikeres lebonyolításához. Ekkor vezette be új, ügyfélközpontú szemléletét, amely a partnerekkel való együttműködésben is érezhető volt. Ez az év a nagy nyilvános szereplésekről szólt, a kiemelt állami eseményeken a Pro-M bizonyította szakmai felkészültségét. >>>
2016 — Technológiai ugrás, új vezetés
A Pro-M Zrt. technológiai fordulatot hajtott végre: elindult az IP-alapú átállás az Airbus közreműködésével, lezajlott a TEI projekt, és előkészítették a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó fejlesztéseket. Szélessávú technológiaváltás indult el és Dr. Balla Ferenc István lett a vezérigazgató, aki új növekedési pályára állította a céget. Ebben az évben rekordidő alatt zajlott le egy 7 milliárdos terror-ellenes fejlesztés, amelynek keretében az Airbus-szal közös IP-átállás európai mércével is mérföldkővé vált. >>>
2013–2015 — Pro-M =Kormányzati szolgáltató
A Pro-M Zrt hivatalosan is kormányzati szolgáltatóvá vált. Új stratégiát dolgozott ki, megerősítette ügyfélkapcsolatait, és elindította az első uniós pályázatait, amelyek sikeresen megvalósultak. Ez az időszak hozta meg az áttörést: a Pro-M bekerült a 346/2010-es rendeletbe, és a sikeres EU-s pályázatokkal bizonyította, hogy nemcsak üzemeltető, hanem fejlesztő szereplő is lehet.
2012 — Állami fenntartás
A Pro-M Zrt. a Magyar Telekom-tól a NISZ Zrt.-hez került, ezzel teljes mértékben állami tulajdonná vált. Ez a fordulópont megerősítette a Pro-M kormányzati szerepét, és közvetlenül bekapcsolta az állami infokommunikációs rendszerek működtetésébe. A kis létszámú projektcég ekkor lépett át az állami világba, felvetve a kérdést: képes lehet-e valódi kormányzati üzemeltetővé válni.
2008–2011 — Stabilizáció és bizonyítás
Ebben az időszakban a Pro-M Zrt. bővítette szolgáltatásait, például diszpécser- és járműkövető rendszerekkel. Helytállt a bugaci tűznél és az ajkai vörösiszap-katasztrófánál, biztosítva a mentéshez szükséges zavartalan kommunikációt. A Magyar EU-elnökség idején is gondoskodott az állami hálózatok megbízható működéséről. Ez volt az első időszak, amikor a projektcég bizonyította, hogy képes válsághelyzetekben is helytállni, és fokozatosan kormányzati szolgáltatóvá válni.
2006–2007 — Országos EDR kiépítése
2006 végére elkészült, majd 2007 elején átadták az EDR hálózatot. Az országos rendszer lehetővé tette, hogy a rendőrség, a mentők és a tűzoltók egy közös, biztonságos kommunikációs platformot használjanak a gyors és hatékony együttműködéshez. Ez a korszak jelentette az országos lefedettség és a teljes infrastruktúra kiépítését, amely a későbbi fejlesztések alapja lett.
2005 — Alapítás
Megalakult a Pro-M Zrt. a Magyar Telekom leányvállalataként. Feladata az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) országos hálózatának kiépítése volt, amely a készenléti szervek megbízható és biztonságos kommunikációját szolgálta. Már az induláskor fontos szerepet kapott a rádiótornyok telepítése és a Telekom háttértámogatása, amely megalapozta a későbbi szolgáltatásfejlesztést.
